2009. október 14., szerda

Szoknya varrás - alapok II.

Ott hagytuk tegnap abba, hogy bevarrtuk a szoknyába a húzózárt. Közben én elszaladtam bélésselymet venni. :-) A bélésből kiszabtam - az övpánt kivételével - minden alkatrészt újra. Itt már nem kell a háta háromszöget ferde száliránnyal szabni, jobban megakadályozza a "kiülepesedést", ha egyenes irányban szabjuk. Legyen egy szoknya őszi, téli vagy tavaszi, a bélés azért kell, hogy a fenekünknél ne nyúljon meg az anyag. Egy ilyen vastag gyapjúnál, ahol laza a szövés, még nagyobb az esélye, tehát kihagyhatatlan.
Általában akkor szabom a bélést, amikor a szövetet, a kiszabott alkatrészeket egyszerűen ráfektetem a bélésanyagra, és körbevágom.
A bélést pont ugyanúgy készítem, ahogy a szövetet, tehát először a szűkítők, aztán itt a háta "háromszög" formázó varrás, aztán az oldalakat kell összevarrni (kihagyva a húzózár helyét).
Itt használtam a rádlit, a bélésanyagon jól látszik a jelölése.
Hoztam egy fotót a szűkítő varrásáról is, itt jól látszik, hogy eltérek a kijelölt pontsortól, és ívesebben haladok a csücsök felé. Ennek az a célja, hogy ha színére fordítjuk és levasaljuk, ne legyen egy olyan kis "hajtás" a végénél.
Az összeállított bélés szoknyát belehúztam a szövetszoknyába. A derekát körben összetűztem, a cipzárnál a bélést behajtom.

Előkészítem az övpántot: A derekunk kerületénél kb 10 centivel hosszabb szövetet szabunk, és a kész szélesség kétszeresét és + 2 centit hagyunk rá a varrásszélességre. Én általában 2-2,5 centis övpántot szeretek (a szélesebb meggyűrődik hordás közben), tehát a duplája 5 centi, varrásszélességgel együtt 7 centi szélesre vágom ki. Szabtam hozzá egy ugyanilyen hosszú, kb 4 centi széles ragasztós közbélést, és belevasaltam. Ezután kettéhajtom (így lesz kb 3,5 centi széles) és alaposan levasalom.A derekam köré kanyarítom és két gombostűvel megjelölöm, hogy hol fog találkozni. Ez lesz a derékméretem, és nem idegesítem magam azzal, hogy centivel mérem le. :-)
A két gombostű közötti szakaszt feltűztem a szoknya derekára. A két gombostűt természetesen a cipzárhoz illesztem. Már három réteg anyag van összefogva gombostűvel - a bélés, a szoknya, és a beragasztott övpánt. Végig is varrhatjuk, cipzártól, cipzárig.
Következnek az akasztók. Ez a lépés elhagyható, sokan már a csipeszes vállfákat használjuk úgyis. Vagy ha teszünk is bele, előre gyártott szalag is megteszi. Én szeretem ezt a keskeny, bélésből szabottat, ezért le is írom a készítését.

Vágok ferde szálirányban egy kb 3-4 centi széles szalagot a bélésből, nagyjából 30 centi hosszút, de nem méregetem, csak kivágom gyorsan. Kettéhajtom hosszában és a gép alá is dugom. Az elejénél egy "tölcsértorkolatot" varrok, aztán végig - kb 2 mm szélesen a hajtott éltől - levarrom. Egy vastagabb tűbe vastagabb cérnát fűzök, és a tölcsértorkolatban többször áthurkolom. A tűt háttal, azaz a fokával előre végigfűzöm a 2 mm széles lukon. Azért így, hogy ne bökje át a tű az anyagot. Ezután már csak annyi a dolgom, hogy kicsit segítve a tölcsértorkolati kifordítást áthúzom saját magán, kifordítom a szalagot. Szépen levasalom és kettévágom, hiszen két fül kell. Nem kell aggódni a felvágott varrás miatt, kifoszlani ez nem fog már. Gyorsan bele is varrom, megerősítve a derékvonalba. Egy akasztó hossza kb 16-18 centi, ezt hajtjuk ketté.

Elkészítettem a húzózár felett a gombolás részt.
Fontos szabály, hogy mindig elölről hátrafelé gombolunk, a szoknya elején van a gomblyuk, a hátulján a gomb! A gomblyuk helyéhez ilyen háromszöget tanultam készíteni, a hátulját meg kicsit hosszabra hagyom, hogy legyen helye a gombnak. Végigvarrtam, a varrásszélességet lecsipkedtem, a sarkokban 45 fokban kivágtam, kifordítottam, levasaltam.A derékpántot körben letűzöm gombostűvel és kézi rejtett öltésekkel végigöltögetem. Ezt mindig az esti tévézésre hagyom, úgysem tudom szájtátva nézni a tévét. Ugyanilyen öltésekkel levarrom a húzózár mellett a bélést is. Erről készítettem fotót, talán jobban látszik az öltés módja, mint a szövetnél. Végigvarrás után természetesen újra levasalom, sok gőzzel, döngölve.

Itt írom le, hogy nagyon szeretem a gyűszűt a kézi varráshoz. Persze én is úgy kezdtem, hogy azzal varrni nem lehet, de aztán kénytelen voltam rászokni. Nagyon sokat varrtam kézzel, a tű luka (foka?) állandóan beleszaladt az ujjamba, ami nagyon fájdalmas, kénytelen-kelletlen felvettem hát. Először folyton leesik, elgurul, de aztán már nagyon kényelmes, azzal tolom meg a tűt, hogy könnyebben átfusson az anyagon.

Felpróbáltam a szoknyát, tükörben ellenőriztem, hogy elöl-hátul egyenesnek tűnik-e az alja. Ha egyenes, és a hossza is nagyjából jó, akkor lehet az alját tisztázni és felhajtani. Én általában 4 centis felhajtást szoktam csinálni. Minden esetben kézi rejtett öltéssel varrom végig a felhajtást!
A bélésselyem alját kétszer felhajtva, géppel varrom fel. A hossza kb 5 centivel legyen rövidebb a szövetnél, ha ugyanis hosszabb, leüléskor kilóg.
Egy apróság van már csak, gomblyukat készítünk és gombot varrunk. A végén pedig az egész szoknyát átvasaljuk.

5 megjegyzés:

Zsupszi írta...

Na, én azt hittem, hogy a bélés azért kell, hogy ne tapadjon a harisnyához a szoknya :-)
Az anyagnak van jelentősége? Bélésselyem helyett lehet akár más is?

Nóra írta...

Nincs jelentősége, hogy miből van a bélés.Olyan anyagból legyen, ami könnyen csúszik, ne gyűrődjön fel a combodon, és ne legyen rugalmas anyag, hiszen az a cél, hogy megtartsa a formáját, ne hagyja, hogy a külső szövet is nyúljon.

katha írta...

hálásan köszönöm a leírásod! nagyon sokat tanulok belőle. :) gondolom ezeket a lépéseket lehet nadrághoz is használni. Mégegyszer ezer hála neked! :)

Nóra írta...

Katha, nagyon örülök, hogy megírtad ezt. Ha csak egy embernek segítettem, már megérte!

Nadrág, persze, hasonlóan működik. Tervezem, hogy ahhoz is csinálok egy ilyen részletes leírást, de addig is érdemes megnézni a nadrág-átalakítós bejegyzést, hátha segít.

katha írta...

Istennővé léptetnélek elő egy ilyen pompás nadrág leírásért az tuti!!!!! :)
Olvasom a bejegyzéseidet magamba szívok minden kis morzsát -ha lehet ezt mondani :)
Szép napot neked!
Kata