2015. február 18., szerda

A kölni karnevál

Németország nincs messze, mégis előbb jut eszünkbe a riói és velencei karnevál, mint a kölni.  Pedig ez a világ egyik legnagyobb hagyományőrző ünneplése, 1823 óta minden évben. 
A helyiek úgy tartják, hogy Kölnben 5 évszak van: tavasz, nyár, ősz, tél és a karnevál és ezt komolyan is gondolják.

A farsang itt is a Húsvétot megelőző böjti időszak kezdetével végződik, de hogy mikor kezdődik? Na, ez biztosan felülmúlja az előzőekben említett karneválokat.

A 11. misztikus szám Kölnben: A karnevál minden év 11. havának 11. napján, 11 óra 11 percében kezdődik, és ezt véresen komolyan veszik, legyen ez a nap a hét bármely napján, ezen a napon megáll az élet, sokan szabadságot kapnak és az utcán várják a hivatalos kezdést. Tízezrek énekelnek és táncolnak a belvárosban, minden valamirevaló zenekar az utcára vonul szórakoztatni a mulatni vágyókat.
Mulatni vágyó pedig van bőven, tízezrek öltöznek jelmezbe és töltik november 11-ét az utcán.


Fontos feladata a nyitónapnak, hogy megválasztásra kerüljön a karneváli triumvirátus; a Herceg, a Gazda és a Szűzlány (valóságban ő is férfi), akik jelképükké válnak a hónapokon át tartó rendezvénysorozatnak és karitatív feladatoknak. 
A novemberi megnyitót követően pár hétre - az adventi időszakra -, elcsendesedik a téma, hogy aztán január 6-án, Vízkereszt napján, újult erővel előkerülhessen megint. 
A három főszereplőnek minden napra jut feladat, hol itt, hol ott bukkannak fel az utcán. Minden hétvégére jut farsangi buli valahol a városban, és az emberek nem restek jelmezbe öltözni, és az utcán abban megjelenni.






A beöltözés elsősorban nem - a nálunk gyerekeknél megszokott – kutya, macska jelmezeket jelenti, hanem a város fő színeiben, a piros-fehérben pompázó karneváli, és katonai ünneplőket. 
Ilyen hagyományőrző társaságokat is gyakran látni ebben az időszakban. Rezesbandájukkal együtt járják a leghíresebb sörfőzdéket.

A Húshagyó keddet megelőző néhány nap az ünneplés zárása, de egyben a legnagyobb vigasságok kezdete is.
Az „Asszonyböjt éjszakája” csütörtökön, ezt követi a „Karnevál péntek”, „Karnevál szombat és vasárnap” és a csúcspont a „Rózsák hétfője”. 
Weiberfastnacht, azaz az asszonyok böjtölésének kezdetén már reggel 9 órától zenekarok ébresztik a várost. Ismét felbukkan a mágikus tizenegyes szám: 11 óra 11 perckor hivatalosan megnyitják a napokon át tartó belvárosi bulit, és abba sem hagyják a programokat kedd éjfélig. 
Ez a nap arról szól – a legenda szerint – hogy a nők levágják a férfiak nyakkendőjét, megkurtítják azt, ezzel jelképesen kasztrálják őket, tehát, ilyen területen is böjt várható. 
Az üzletek, irodák legkésőbb dél körül bezárnak, hogy az egész város élvezhesse a műsort.

Péntek-szombat-vasárnap: az összes szórakozóhely és rendezvény csarnok megtelik szórakozni vágyókkal, tele vannak az utcák is ünneplő, jelmezes fiatalokkal és öregekkel. Ők a Jeck-ek (ejtsd: jekk), kölni nyelvterületen a bolondozó, karneválozó emberek neve ez.
A belvárosi nagyobb tereken zenekarok fokozzák a hangulatot az ideiglenesen felállított színpadokon. Egyes kerületek ilyenkor tartják meg a helyi ünnepüket, ilyenkor vannak a gyerekfarsangok is.


A fő nap a Rosenmontag, ilyenkor a legtöbb munkahelyen szünetet adnak, hogy mindenki megnézhesse a karneváli felvonulást. (A kölni iskolások egész héten otthon maradhatnak.)

A „menet” (Karnevalzug) délelőtt indul, 8 kilométeren át halad több, mint 5 órán keresztül.
Közel 300 traktor, kocsi van feldíszítve és válnak a felvonulás részévé. 12.000 felvonuló, 500 ló és 3000 segítő személyzet integet a kocsikról és szórják az édességet. Több, mint 80 zenekar fokozza a hangulatot.

Várva várt része a felvonulásnak, hogy az elvonuló menettől a nézősereg adományokat könyörög: „Kamelle, kamelle”. Cserébe – a kocsikon ülők – cukorkákat, csokoládét dobálnak a tömegbe. 2015-ben 300 tonna édességgel készült a város.
video

video

video
Húshagyó kedden kerülnek sorra - hagyományosan -, a kerületi felvonulások, a kerületre jellemző egyenruhák és színek hangsúlyozásával. 



A késő esti órákban (sok-sok teltházas kocsma bejáratánál) elégetik Nubbel-t, egy erre a célra varrt szalmabábut, mert ő a felelős a bennünk lévő minden rosszért; például a karnevál ideje alatt bőségesen fogyasztott alkoholt is az ő számlájára írják.
A figura elégetésével megtisztulnak minden bűntől, hogy másnap (Hamvazószerdán) elcsöndesedhessen a város - ilyenkor hagyományosan halat esznek -, és a böjti időszakkal az élet néhány hónapra visszatérhessen a „normális” kerékvágásba.

Nincsenek megjegyzések: